Péntek. Ez volt a csúcs a héten. Utolsó nap, de a legrosszabb.
Még a próbán nem voltak gondok. Egyesek megint késtek, vagy be se jöttek. De ami a második órában történt. Mindent felülmúlt a héten.
Már majdnem befejeztük a műsort, amikor nyílik az ajtó. Bejön a kedvenc tanáraim egyike, Klári B. Kijelenti, hogy neki osztályfőnöki órája van, és az F-ek jönnek táncolni. Az nem zavarja, hogy mi hamarabb elkértük a termet. Nem. Majd megfelezzük. Ekkor mondták a csajok, hogy akkor végignyomjuk, és átadjuk nekik a terepet. De ők azért beültek. Szóval már mindenki tudja, hogy mi mit csinálunk.
Azonban, miután a többiek átöltöztek, be akartak menni, hogy akkor már mi is megnézzük őket. Nem azért, mert kíváncsiak lennénk, hanem mi is röhögni akartunk rajtuk, úgy, ahogy ők még csütörtökön. De kizavarták a többieket. Vagyis Klárika.
Ofőnek ment is valaki sírni, szóval legközelebb rettegj Klári, mert jön ofő és ő mindenkit lerendez...
