Hát igen. A rajz óra. 45 perc, amit alkotásra szán az ember. Na de ennél a nőnél???
Először is, én egy közgazdasági szakközépbe járok. Tehát, csak azért van rajz órám, mert állam bácsi kitalálta, hogy ennyi kell a művelődésre szánni. Heti egy kemény óra.
A sulinkba nincs rajz tanár, így egy gimiből jár át egy nő. Valami Fruzsina. Mi csak Rajztanár Fruzsinának hívjuk. Első óráját tavaly úgy kezdte, hogy mi nem vagyunk jók rajzból, persze az ő kis gimisei profi rajzosok (csak kár, hogy a rajzaik nem ezt bizonyítják). A művtöri tanításáról ne is beszéljünk!!! A töri tanárom érdekesebb előadást tartott a perspektívikus ábrázolásról...
Azóta eltelt egy év. Nem változott a hozzáállásunk. De mit rajzolunk megint? Zöldséget... Na meg kagylót, csigaházat és ilyen finomságokat. Dettó, mint tavaly ilyenkor... Kérem, hol a változatosság??? Én igénylem a rajz órákat (szegény üzleti lapjaim, jobban hasonlítanak vázlatfüzetre, mint fontos jegyzetekre), de akkor már rajzoljunk valami újat!!! Szerencséjére felvetette, hogy ha azt szeretnénk, több lesz a rajz, és kevesebb a szöveg.
És arról már ne is beszéljünk, hogy megkérdezte ki volt a rajz tanárom általánosba...
