Február 3. Kedd. A varrónő nagyszünetben bejött, hogy elvigye azokat a kosztümöket, amik nem voltak jók. Vagyis majdnem ma 90%-át.
Odaálltam elé, és elkezdtem volna az előző este betanult mondókámat. Akkora egy szemét volt, hogy még képes volt kioktatni. "Az a nadrág jól van megvarrva, csak a vasalása nem jó." - Akkor kapd be, hogy tud vasalni??? Ő csinálta ilyenre!!! De még engem állít be a hülyének. Majdnem visszaszóltam neki, de azért mégiscsak egy vénlány, szóval nem vagyunk gonoszak.
A többiek se jártak jobban. Persze mindenre volt valami magyarázat. Mindenről beszélt, csak arról nem, hogy ezt az egészet ő rontotta el.
Egy osztálytársnőnek az ingje nem úgy állt, ahogy annak állnia kellett volna. Már majdnem bevett a mellénél a már addig is szűk ingből, amikor egy másik lány, aki a hétvégén Szerbiában elvitte az ottani varrónő ismerőshöz a kosztümöt javítani csak a mell alatti varrást hozta feljebb. Utána ez is tudta azt csinálni...
És ez volt tanár... Nem tudom, milyen varrónők kerülhettek ki a keze alól...
Utána végre ismét sorra kerültem. Elővettem az inget, kifordítottam - közben ezerrel dolgozott bennem az ideg, hogy mindjárt nekiesek -, és nagyban magyarázni kezdtem a problémámat. Képes volt belekötni abba, hogy megszólom a mellrésznél lévő belső rész bevarrását. Na, de ha egyszer rosszul volt beletéve. Húzta fel az ing hátát. A blézernél az ujja ráncos volt. Erre a válasz: "Azt így kell csinálni." - Megmondjam, mi a baja? A bélés húzza össze. De nem gond. Véletlen se cserélné ki a kicsi bélést. Nem. Még bevesz a mellénél.
Anyám reakciója erre: "Ha még szűkebbre csinálja meg a blézeredet, tuti, hogy nem fizetem ki!" Nagyon mérges volt, mert nem tudta egyszerűen felfogni, hogy egy szakoktató hogy tud ilyen dolgokat elhibázni. De azt is mondta, ha hétfőn visszakapjuk a nála lévő darabokat, mondjam meg a nőnek, hogy addig nem fizetek, amíg anyu nem látja. Igaza van.
És a legjobb: egy osztálytársnőmnek olyan szűkre szabta a blézerét, hogy nem tudja a kezét egy kicsit se megemelni benne. Mindenhol szűk neki. A varrónő erre azt mondta, kihoz valamit belőle a szalagavatóra, ballagásra meg lehet csinál egy újat.
Ezek után úgy gondolom, nagy a valószínűsége, hogy még a felét se adom oda annak a nőnek. Még egy ilyen siralmas kosztümöt nem láttam. Még apu is mondta, hogy ő különbet csinált volna. Pedig nem is tud varrni...