Reggel anyuék beszóltak, hogy mennek vásárolni, úgyhogy jó lenne, ha felkelnék magamtól :S De összejött!!! Mire menni kellett teljes harci díszben pompáztam.
Ismét pénztár. De legalább egy jobb fej mellé kerültem be. Bár nem sokat kérdeztem, és mellesleg eléggé a szélére kerültem, mégis egész jó forgalmat csináltam. Meglestem a péntekit is: fél millió forintot hoztam össze tök amatőrként!
Hála az égnek csak kettőig voltam, közbe anyu is befutott, jött postára meg vásárolni, úgyhogy meg kellett őt is várnom. Jót mosolyogtam, mert szokás szerint hosszút sípoltam kifele, szóval megint üríthettem a zsebeket...
Délután épp ültem volna le gépezni és végre blogolni, mikor csörög a telefon. Felveszem. Mondja a munkaközvetítőm, hogy megint lebetegedtek, szóval vissza kéne menni még 3 órát lenyomni. Tök jó! Pedig már kezdtem volna punnyadni. Az a három óra meg nagyon jól sikerült, a legrendesebb pénztáros volt mellettem, nagyon jót csevegtünk, közben még egy másik kollegina is jött bíztatni, szóval jó volt. A szomszéd pénztárban is egy diák kiscsaj volt, vele sajnos nem nagyon tudtam beszélgetni, mert volt melo rendesen.
Közbe még befutott néhány ismerős, akikkel azért le kellett állni beszélgetni egy kicsit. :)
Mire zárnom kellett volna, még mindig álltak be a soromba. Végül sikerült 22:25-kor kiszabadulni, és végre mehettem haza. Még este megérkezett a vendég :), utána még egy kis msn, végül ma lefeküdtem aludni.
