Két nap meló... Közte alig pár óra alvással...
Hívtak a non-foodra... Én meg mentem.
Szombaton déltől kipróbálhattam magamat a hátitáskák és sportszerek világában. Majd, ahogy Lívia hazament beültettek a sarokba vagy 100 pár férfi cipővel, amiket szépen eladásra kellett felkészítenem. Kettőtől azzal szenvedtem 7-ig. Utána megváltásként bemondták a nevem a hangosba, hogy menni kell pénztárba. Mikor beálltam hirtelen azt se tudtam, hol vagyok - mondjuk utána se -, és belelendültem a melóba. Ezt legalább élveztem. Közbe jött néhány ismerős arc, akik csak fokozták a jókedvet.
Sajna hamar véget ért a jóvilág, mert jöttek szólni, hogy mehetek vissza pakolni. Akkor azokat a cipőket, amiket előkészítettem rakosgathattam fel - hála az égnek nem egyedül - az állványokra. Majd végre eljött a fél 9, és mehettem haza. Mikor kiléptem a recepció részére lehetett látni, hogy komoly vihar van készülőben. Na az is lett.
Este még hülyültünk apuval, mert vele kajáltam... Utána meg... :P
Vasárnap nagynehezen sikerült kikelni az ágyból, de valamiért vagy valaki miatt nem nagyon akaródzott... Újra ez a dél- fél 9-es műszak. Mikor megjelentem a non-food osztvezető mondta, hogy pénztárba kéne menni. Micsoda boldogság!!! Ott voltam háromnegyed 7-ig, mikor szólt Ági, hogy én nem is pénztárosnak vagyok beírva!!! Mondtam neki, hogy tudok róla. Nem baj, mentem játékokat és ruhákat pakolni. Nem volt rossz végre egy kicsit mozogni, mert már nagyon nem éreztem jól magam. Aztán még gyorsan leszámoltam a kasszát, és jöhettem haza.
Szóval munkával teli hétvégém volt. Hála az égnek már vége. De a jövő hét se lesz különb. Holnap jelenlétizés és egyeztetés, kedden és csütörtökön meg 5:30-tól 14:00-ig non-food és pénztár... Mikor fogok aludni???
