De így sikerült...
Csütörtök 13:00. Szóval ebédidő. Ami felénk csak annyit jelent, hogy a szomszédaink ekkor tartják meg a nagy "lóbemutatóikat", vagyis, a környéken hirtelen csak 5 helyet tudok - 50 méteren belül - ahol lovat tartanak. Na jó, legyen 100...
Ilyenkor azt kell tudni, hogy aki erre akar jönni, az jobb, ha elkerüli az utcánkat. Mert nem lehet itt csak úgy autókázni, de még biciklizni se.
Az egész művelet ritkán hosszabb 10-30 percnél. A 30 percben már benne van az üzletelés is, ami erre fele igen ritka, mert nem éppen olyan lovakat tartanak mifelénk, amik hátaslónak valók. Inkább csak úgy lenni, nézegetni, továbbadni, legrosszabb esetben meg szappannak... Sajnos, már olyan állatot is láttunk, aminek a bordáit is lehetett látni, de olyat is, ami nagyon szép állat volt, csak azt nem értettük, hogy került ide.
De ez rejtély...
13:10 - sehol senki. Továbbmentek, még van pár hely a környéken, ahol meg lehet nézni a kínálatot.
Ez kb. egy héten 3-4-szer fordul elő, ilyenkor kisebb tömeg gyűlik össze, főleg ha komolyra fordul az üzlet. Ami ritka, inkább csak heves veszekedés lesz belőle, hogy miért nem fizette ki az előző ló árát, meg ilyenek. Nem kell hallgatózni, halljuk mi ezt...