2010.01.12.
20:10

Írta: Csakazértis

Nyelvtudomány

 Az összes vizsgám közül ezt tartottam a legnehezebbnek és a legbonyolultabbnak. Pedig nem kellett volna.

 Egész évben annyiszor hallottam, hogy ez a tanár milyen kemény, hogy a tárgyát képtelen tanulni, és nagyon nehéz túljutni a szavas beugrón. Én minden óráján szorgalmasan megjelentem, bár az is tény, hogy sokszor fogalmam se volt, miről van szó. Az elmúlt 5 évben nem tanultam rendesen nyelvtant, de lehet hogy még előtte se, így elég sok minden kínainak tűnt nekem. Na azért a tanár úr se tudta mindig miről is van szó, így még jobban összezavarodtam.

 Azonban vizsgázni kell belőle. Korábban többen is mondták, hogy érdemes még 2009-ben karácsony előtt elmenni, mert akkor még nagyon kedves és egyéb. Ha nem kavartam volna 100x át a vizsgatervem, akkor lehet meg is tudtam volna tanulni akkorra. Mert már korábban el kezdtem foglalkozni vele, de ugye a lustaság alattomos, és valahogy mindig győzedelmeskedett felettem. Szörnyű bevallani is!!!

 Így maradt az idei év. És mivel is kezdhettem volna, mint ezzel. Kedden mentem. Előtte 4 napig csak a szavakat tanultam, hogy biztos elsőre sikerüljön a beugró, mert nem volt kedvem még egyszer ezért bejönni Szegedre. Szeretek elsőre túllenni a dolgokon. Még hétfőn a tételeket rágtam, délután azonban már a Teleshopos marhaság is szórakoztató volt a számomra, annyira lefáradtam. Aztán legalább meglepiben volt részem, így a délután hátralevő részét kellemesen tölthettem. :P

 Kedden azonban muszáj volt 4-kor kelni, hogy a vonatot elérjem, na meg vizsga kezdésre ott legyek. Mivel voltak csehesek is, akik korábban letudták a beugrót, ők kezdték a szóbelit, míg ketten írhattuk az orosz nyelvtani finomságokat... De egyszer én is tételt húzhattam. Nagyon megnyugodtam, mikor mondta, hogy sikerült, és már álltam is fel, hogy húzhassak valami jót. Erre beleválasztottam a közepébe, olyan elmegy témát. Mivel nem tudtam pontosan mit is mondhatnék a témához, mert elég sok helyen előjött - Fonetika és fonológia - így összefirkáltam valamivel a papírt, hogy legalább a látszatot keltsem vele. Én mindig ezt csinálom.

 Már az első mondatomnál belém kötött, ami után jött egy kis hatásszünet a részemről. Mivel semmi alaptudásom nem volt sajna, hiszen középiskolában a magyar tanárnőm utálta a nyelvtant, és csak annyit tanított meg, amennyi az érettségi tételekben volt, így nem sok jóra számítottam. Féltem, hogy a 2-es se lesz meg, mert az előttem levőket ennyi idő után már útjára engedte egy elégségessel, de tőlem még csak kérdezett. Továbbmondtam, majd jött egy csomó addig megválaszolatlan kérdés is, amikre tudtam is a válaszokat. Végül rávezetett az én témámban is az összefüggésre, így legalább megértettem a dolgokat. Egy 4-essel távoztam.

 A hátralevő két vizsgámra pedig annyit se tanultam, amennyit akartam, mert ez akkora örömet jelentett nekem, hogy nem foglalkoztatott semmi. Nekem már 5-én véget ért a vizsga. Mert túl vagyok a nyelvtudományon!

Szólj hozzá!

Címkék: egyetem vizsga nyelvtudomány

A bejegyzés trackback címe:

https://eiffel-torony-papirbol.blog.hu/api/trackback/id/tr411667495

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása