Eiffel-tornyot akarok csinálni papírból!

 Valaki jön Axwellre július 21-én Budapestre???

 Szerdára alig volt időm készülni. Oroszból a tanárunk azt mondta, hogy mindenkivel fog egy kicsit beszélgetni. Erre csak azokkal tette, akik javítani akartak… Szóval 40 percét mentem át…

 Csütörtökön szláv népek és nyelvek vizsga volt. Erre tudtam a legkevesebbet készülni. Pedig elég sok név és évszám volt a mostani anyagban, mivel az irodalmi nyelvekről volt a legtöbb szó. Mikor kint vártunk a tanárra, mindenki mondta, hogy alig tanult rá, mert nem volt rá idejük. Volt aki puskával is készült. Nagyon komoly kis segédlet volt :)

 Aztán kihúztam a legelső tételt... Annyira örültem neki, mert ezt még tudtam XD Miután ehhez a tanárhoz még ukrán helyesírásra is jártam, így még azt a jegyet is be kellett irattatnom. Annyira cuki volt… Nem hiába ő „Cuki bácsi” :)

 Múlt héten háromszor voltam odaát. Kedden, szerdán és csütörtökön.

 Kedden narratológia vizsga volt. Vagyis majdnem nem volt. Történt ugyanis, hogy a tanár 9-re hirdette meg az írásbeli vizsgát, de ebben az időben ő még sehol se volt. Már mindenkit idegesített a várakozás. Még jó, hogy a csoporttársak pont akkor vizsgáztak a szomszéd teremben, így volt kivel eltölteni a várakozási időt. Fél tíz előtt egy lány elment a német tanszékre, hogy nem tudnak esetleg valamit a tanárnőről. Ahogy visszajött, nem sokkal később a tanárnő is megjelent. Mikor végre beengedett a terembe, és behozta a feladatsort, kiderült, hogy majdnem nem lett vizsga, mert nem úgy volt, hogy a gépe nem fog időben visszaindulni :S Erről persze mi majd csak Szegeden értesülhettünk volna… A zh elég nagy hülyeség volt. Valójában nem is érdekelt. Csak úgy voltam vele, hogy legyek túl rajta, legyen meg a kettes, és csókolom. Végül meglett…

 Péntek. Ukrán szóbeli. Csak nekem lehet akkora szerencsém, hogy képleírásban a járműveket húzom. És igen!!! Azt mondta a tanár, hogy tök mindegy, hogy miről beszélek, csak kapcsolódjon a járművekhez és az utazáshoz. Persze a többiek képleírása egy- egy emberke bemutatása volt… Nekem meg egy motort, egy buszt, meg egy kocsit kellett körbeírnom… Végül egész jól szerepeltem, egy csomó hülyeséget összehordtam. Szegény Irina, a következő ukrán tanárunk nem értette, miért beszélek annyit a vonatokról meg a buszokról, mire elmagyarázta neki a másik, hogy bejárós vagyok XD

 Na majd jövőre boldogítom…

 Szerda. Ukrán zh. Délután órák után úgy gondoltam – miután azon a héten már nem volt szlovák -, hogy beülök a TIK-be, keresek egy szabad helyet, és kiírogatom a nyelvtant.

 Tanulás előtt bementem a jegyzetboltba, hogy levásároljam a jegyzettámot. Vettem is négy könyvet, kettő oroszost, egy építőipari szótárt tesómnak és egy angol könyvet. Aztán pedig elindultam felfele az emeletre, hogy nekikezdjek a tanulásnak.

 Na már a gond ott kezdődött, hogy elfelejtettem, mi van ilyenkor vizsgaidőszak előtti héten. Teltház… Kétszer jártam végig a négy emeletet, mire a másodikon találtam egy üres asztalt. Igaz, ott volt egy gép, amin a könyveket lehet keresgélni. Úgy voltam vele, úgyse lesz egyhamar máshol normális helyem, szóval leültem. Háromszor jöttek oda, hogy nekik keresni kéne egy könyvet, és mivel nekem a gép nem kell, odaülhetnek-e addig. Aztán hogy ez ne legyen elég, az ajtó előtt vitatkozott két külföldi hallgató. De olyan hangosan, hogy már a saját gondolataimat se hallottam…

 Két órát ültem bent a könyvtárban, aztán úgy gondoltam, elmegyek hamarabb, és ott várok a terem előtt a többiekre. Erre már szinte mindenki ott volt előttem :S Mindenki nagyon ideges volt, egyrészt mert tele volt az a két lecke nyelvtannal, amit nem is magyaráztak el nekünk, másrészt a már megszokott feladatok se voltak túl egyszerűek. Mikor aztán megkaptuk a feladatsort, bele se tudtunk szagolni. Tele volt olyan feladatokkal, amiket nem is gyakoroltunk. A tanár persze egyből ki akarta vágni magát, hogy hát ő könnyű dolgozatot állított össze:S Lehet neki anyanyelvűként ez könnyű volt…

 Hogy teljes legyen a káosz a fejünkben még ezidő alatt valamelyik végzős társaság végigzajongta az egész épületet. Na ott végleg kiszállt a fejemből az összes ukrán tudásom, a mondataim felét oroszul írtam, az addig megjegyzett ragozást is összekutyultam.

 7 óra előtt megkérdeztem az egyik lánytól, aki szintén bejárós, hogy nem akarunk menni, mert ezt már nem bírom. A vasútállomáson, mivel még rengeteg időnk volt leültünk az egyik padra, és ott idegeltük egymást. Ekkor bemondták a hangosba, hogy a pesti késik. 120 percet… Mind a ketten megrémültünk, mert ő akkor hogy jut haza Kecskemétre, én meg Csabára, ha a mi vonatunk mindig bevárja a pestit, az ő vonata meg az lenne… Már a kalauz is meg volt rémülve. Mondta ott a többieknek, hogy nagy valószínűséggel be fogjuk várni… Gondoltam, nagyszerű, szegény apu kint fog várni az állomáson 9-kor, én még csak akkor indulok el Szegedről. Aztán telefonáltak neki, hogy a pesti már 180 perces késésben van, és azt már nem várhatja meg a csabai, így időben fogunk indulni. Annyira megnyugodtam, mikor ezt meghallottam, hogy el is búcsúztam a kolleginától, és fel is szálltam a vonatra. Ott pont találkoztam egy volt osztálytársnőmmel, akivel Orosházáig el is csevegtem. Tényleg régen találkoztam vele, azt hiszem, hogy tavaly decemberben…

 Végül aztán hazaértem időben. Szegény apukámat hazáig fárasztottam a hülyeségeimmel, és a nap eseményeivel. Nem tudom, hogy bírta ki XD

 Na már megint nem volt semmire se rendesen időm. Azóta tényleg sokszor hazajöttem Szegedről, mióta utoljára írtam…

 Még arra a hétre egy-két vicces emlékem villant fel, miközben végiggondoltam, mi történt velem az utóbbi két hétben.

 Na most hazamegyek, mert nem kéne itt ragadni, főleg, hogy még ukrán szóbelire is kéne tanulni...:S

 Kedd.

 Még talán a hétfőt is felülmúlta.

 Reggel zh volt a horvát történelem és kultúrás kurzuson, amire én nem jártam be, mert óraütközésem volt, másrészt nem is nagyon akartam. Kifogtuk a legnehezebb feladatlapot, + két kis zsarnokot, akik olyan szerencsétlenek voltak. Bocs tőlük... A csaj az asztalt püfölte az ásványvizes üvegével, és csak rikácsolt, hogy ne akarjuk, hogy el kezdjenek járkálni, mert az mindenkinek rossz lesz. A srác meg azt hitte, ő a világ közepe.

 Utána már kész felüdülés volt a Kocsis óra, olyan aranyos az az ember, meg is érdemli, hogy cukibácsinak hívjuk. Ott is kíváncsi lennék a jegyekre, de még nem tette fel :S

 Oroszon szembesítettek, hogy lesz elbeszélgetés is... Gondoltam tök jó, akkor plusz egy nap át kell jönni Szegedre.

 Délután már olyan idegbeteg voltam, hogy jobb is, hogy elaludtam a vonaton. Addig se szidtam senkit XD

 Egyetlen kívánságom van: legyen már vége!!!

 Egyszerűen nem bírom tovább! A hétfő kezdődött azzal, hogy alig tudtam aludni, 4-kor keltem, de az, hogy mitől néztem ki úgy, mint aki valamit szívott volna, még most se tudom. Jókat mosolyogtam, mondtam a jó megoldásokat ukránon, mintha kötelező lett volna XD Oroszon már nem volt ilyen fényes a helyzet, pedig előtte akkorát nevetgéltem a többiekkel, azt hiszem a weekend orosz megfelelőjén...

 A délután már nem is lehetett volna jobb: ezen a környezetes kurzuson le lettünk osztva, hogy mi miért nem hoztuk a kurzusteljesítő lapunkat :S Ráadásnak, megint elmondott egy csomó olyan dolgot, amit már ezerszer elmondott ő meg más is, és kezdtem úgy érezni, hogy én ezt nem bírom tovább...

 Utána még visszajöttem "tanulni" a könyvtárba, de elbeszélgettem az időt. 2-től zh-t írtam, holnap megyek megnézni az eredményét. Bízok benne, hogy viszonylag jó lesz, mert ez a kurzust tényleg szerettem.

 Milyen gyorsan elröpült ez a félév...

 Miután végre ezen a héten eljutottam egy számítógép közelébe - jelenleg a TIK-ben unatkozok, és várom a vonatot - megnéztem drága kedves, már már kedvenc bloggeremet, Isabelt, hogy mi újság vele, megszülte-e első leánygyermekét Steve Angello-nak.

 És igen! Május 10-én megszületett Monday-Lily (ez a Monday nekem már túl ismerős...) 3022 grammal és 51 cm-rel.

 Sok egészséget, és jó babázást kívánok nekik innen a messzi Magyarországról, aztán meg majd meglátjuk, hogy őt is viszik mindenfele, mint a mini Axwell-t XD

www.isabeladrian.com

 Hazafele hallgattam az Info Pro-t, és akkor ment le ez az ezeréves szám. Tőlem akár kínaiul is lehetett volna, de amire táncolni lehet, az azonnal jöhet! Mikor azonban elkezdődött, és rájöttem, hogy Julio Iglesias, akkor már nehezen bírtam magam tartóztatni, hogy ne kezdjek el táncolni a vonaton XD

 Igaz, hogy nem egy mai darab, de imádom ezeket a szerelmes dalokat. Főleg a szerbekét és a bosnyákokét! Ez is egy gyönyörű dal, el is hiszem miért ért el akkor ilyen nagy sikert az Eurovision-on.

MTV Brand New - The hated] Tomorrow - Discotech

 Szintén a két másodperc után tetszett meg. Vagyis a refrén ritmusa miatt. Azóta is hallgatom, és mindig várom!

MTV Brand New - We Plants Are Happy Plants Sell Your Soul

 Eszméletlen nagyot lehet rá tombolni!!! Nekem már attól a két másodperctől megmozdult a lábam boogie-ra, amíg a tévében láttam. Utána, mikor megtaláltam egészben már nem volt megállás!!! Kétszer végigugráltam!!!

 Kezdem a legszebbel. Holdviola - Bánat utca.

 A Barta Zsófi hangja gyönyörű. Ezt a dalt milliószor végig lehet hallgatni, anélkül, hogy az ember megunná. Már a cd-jükre is rákerestem, és bele is hallgattam. Mindenkinek ajánlom!!!

 2010. július 21. - Budapest - AXWELL

 Ti jöttök??? Én már most beírtam a naptáramba!!! Kihagyhatatlan!!! Eddig már kétszer mehettem volna el rá. Elsőre előtte vesztem össze drága ismerősömmel, aki szintén nagyon szereti. Ez volt még 2008-ban.

 A második tavaly volt októberben, amire meg azért nem mentünk, mert akkor költöztem :S

 De idén nincs menekvés, valahogy megoldom a szállásgondot, és azt, hogy ki jön még el, de ezt nem fogom elhalasztani!!!

 Tavaly volt szerencsém elmenni Angello és Ingrosso bulijába. Az idő pazar volt, a parti szintén, bár a többségnek szerintem fogalma se volt, kik ők, csak azért volt ott, mert külföldi sztárokról van szó. Meg a szórakozás miatt. Szegény haverom - akivel Axwellre is mentem volna - már alig bírta a végére, ráadásul becipeltem a harmadik sor közepére, közvetlen eléjük, csak azért, hogy jól lássuk őket. Azt már bánom, hogy utána nem vártuk meg még a Muzzaikot, ezerszer jobb volt az első 15 perc az ő szettjükből, mint Hamvai egésze. Bár az is lehet, hogy nekem a Hamvaié azért nem jött be, mert ő Steve és Sebbe előtt húzta az időt...

 Ők rájuk már nem annyira biztos, hogy elmennék, de még van rá lehetőség :p Bár a One-t ezerszer meg bírnám hallgatni az előadásukban:) 2010. augusztus 20 - Angello & Ingrosso, Budapest!!!