Eiffel-tornyot akarok csinálni papírból!

 A második szintén Riva Starr. Ez pedig a Splendido. Már nem is tudom, hogy találtam rá. De egyből megtetszett. Sokkal jobb az I was drunk-nál. Olyan jó kedvet csinál. Meg jót lehet rá táncolni :D

 Az első legyen a sorban: Riva Starr feat. Noze - I was drunk.

 Nekem a Tocadisco verzió az eleje óta jobban bejön. Valahogy inkább bulizós. A másik inkább gagyi :D Ma megnéztem a videoklipjét is... Jót nevettem rajta :D Bár eddig az egyik üzletben és discoban is csak a simát hallottam...

 De mindenki döntse el maga, hogy neki melyik tetszik jobban.

 Basszus, nem gondoltam volna, hogy ez a nyár így telik el.

 Az egészet végigdolgoztam, ami jó, mert legalább vehetettem magamnak egy csomó jó cuccot, de az, hogy sokszor mondjuk a szórakozás rovására ment az egész... Szerencsére azért néha oda is eljutottam, azok a bulik jók is voltak:) Tegnap fejeztem be egy másfél hónapos pénztárban ülést, úgyhogy most egy hétig még itthon leszek, aztán irány Szeged. Már várom egy kicsit.

 De ha lehetne, még tarthatna egy hónapig a nyári szünet. Én elfogadnám!!!

 Ma reggel 6-ra mentem dolgozni.

 Nem is volt semmi baj egész nap, kivéve egyetlen vásárlót. Már messziről sütött róla a tahóság. Mikor mondta a vezető, hogy át kéne állni egy másik sorba tök bunkón odavágta neki, hogy nem állhat oda, ahova akar... Mert ugye, szerinte a diák az szar... Erre tényleg normálisan válaszolt a vezető, hogy ez a kassza zár, fáradjon másikhoz. Mikor sorra került baszott rá megmondani, miből mennyit akar venni, csak a fiát piszkálta, hogy mondja ő, mert hogy ő nem csinál semmit. Azt hittem leosztom helyben, de nem akartam magamnak bajt, másrészt ennyit ez a paraszt nem ér meg. Még fizetéskor is odadobta nekem a pénzt, mintha megkönyörült volna rajtam, és kifizeti a vásárolt termékeket. Aztán még hőbörgött egy sort...

 Nem értem, miért nem mosolyog, és veszi fél vállról az ilyen dolgokat. Normálisan is lehet beszélni a másikkal. Hogy lehet ilyen emberrel egyáltalán élni???

http://soundcloud.com/officialswedishhousemafia/pete-tong-interview-swedish-house-mafia

 Végre végeztem az egy hónapos éjszakás készletezéssel! Annyira boldog vagyok!

 Lényegében nem is volt olyan rossz ez a hónap... Csak élni nem lehetett mellette. Reggel hazajöttem, aztán jobb esetben azonnal elcsapott az álom - ez még az első két hétben össze is jött, utána örültem, ha 2-ig sikerült valamennyire kifáradni, hogy legalább 4-5 órát pihenjek. Aztán meg anyu folyamatosan ki volt akadva, hogy miért nem kelek fel, meg hogy el fogok késni. Egyszer se késtem el... Bár a felkeléssel sokszor volt bajom. Volt, hogy hiába szóltak, hogy ebéd van, meg hogy menni kell, mert várnak rám, képtelen voltam kikászálódni az ágyból.

 Az esték, ahogy egyre jobban haladtunk a vége felé egyre jobbak lettek. Mi meg egyre fáradtabbak, így a hülyeségszint is megnövekedett. De amennyi dolgot mi leszámoltunk! A vaniliás cukor több mint 4000 darabja volt, amit egyesével kellett átnézni, mert összekeverték a sütőporral :S

 A végére már annyira belejöttem, hogy most már lehet hiányozni is fog... Na jó, annyira nem... XD

 Mától újra megyek pénztárba, szerencsére mindig csak 4 órákra, így még nagyon meg se kell erőltetnem magam. Bízok benne, hogy gyorsan el fognak telni, mert én azt szeretném! :)

 Ez a zene azért jelent szép emlékeket, mert erre régen nagyon sokszor táncoltunk, mikor még a társastánc fontos helyet töltött be az életemben. Most már csak nosztalgiázni szoktam rá. Na meg annyira szép dal!!!

 Ezt a számot is már nagyon régen hallottam. Aztán valamiért turkáltam Youtube-on, és valahogy megtaláltam. Annyira tetszett akkoriban is a klip, később már a zene is. Wiiiiiiiiiiiiiii XD

 Újabb két hetes munkán vagyok túl - bár a legközelebbi szabadnapom majd jövő héten lesz szombaton és vasárnap.

 Jövő héten kezdődik az izgalmasnak annyira nem ígérkező éjszakai műszak, amit amúgy nagyon szeretek, mert akkor kényelmesen ki tudom élni rendezkedési ösztöneimet, másrészt éjszaka nincs annyi vásárló se, így nagyon jól el tud telni az idő.

 Eddig csak a pénztárban voltam. Már vannak törzsvásárlóim is :D Annyira aranyosak tudnak lenni az emberek, persze hogyha akarnak. Vannak azonban teljesen faragatlan egyének is.

 Amit nagyon utálok, az az, amikor nincs váltóm, és egy tucat vevő csak 10 000-sel akar fizetni. Amikor meg kérdem tőlük, hogy nincs esetleg kisebb címlet leüvöltenek - pedig sok esetben ott lapul a pénztárcában egy kisebb, ráadásul még látom is, de azt mondja, hogy nincs. Na ettől megy fel bennem a pumpa. A másik, mikor mondom, hogy ezt a terméket nem lehet megvenni, mert rossz a kód, és a vezető is azt mondja, hogy beszedetik, hogy legközelebb ne jöjjön más, hogy megvenné. Erre a felháborodott vevő rajtam vezeti le dühét, mintha én tehetnék arról, hogy a termék eladhatatlan. Végül a harmadik és talán a legjobb, mikor egy termék nem azon az áron van beárazva, mint ami ki van írva. A múltkoriban volt két termék, amiből csak az egyik színű volt akciós, a másik nem, viszont egymás mellé volt kirakva. Sokan azt hitték hogy a nem akciós színű is akciós. A turpisságra akkor derült fény, mikor a kasszához értek. Egy nem csabai pár jött hozzám, mikor viszont mondom a végösszeget, mintha a halálos ítéletüket mondtam volna ki. Egyből én voltam a rossz, hogy a termékeket összecserélték. Én hiába próbáltam csitítani őket, úgy voltak vele, hogy én akartam átvágni őket. Hiába mondtam, hogy nem én pakoltam ki a termékeket, akkor is csak engem szidtak. Legszívesebben odaszóltam volna nekik, de azért ezt nem tehettem meg. Végül kicserélték, de még akkor is csak motyogtak...

 Már a 10. játéknapnál tartunk a 2010-es foci világbajnokságon, én viszont akármennyire is szeretném nézni a mérkőzéseket, nem igazán jön össze.

 Eddig összesen 4 meccset tudtam megnézni, pedig többet is akartam volna, de egyszerűen a legjobb mérkőzéseket a TESCO-ban töltöm el...

 Pont tegnap gondolkoztam rajta, hogy ha július 21-én éjszakás leszek, akkor nem tudok elmenni Axwellre :'(

 Már harmadjára nem fog összejönni. De negyedjére elmegyek!!!

 A múltkoriban nagyon ráértem, ezért gondoltam egyet, és elmentem vásárolni. Majd összekötöttem egy talival is a dolgot.

 Anyukám szerint rémes nő vagyok, mert ha valami megtetszik, és látom, hogy megéri annyiért, akkor meg is veszem. Így vettem egy kék pöttyös inget és egy zöld topot. Pedig nem is magamnak voltam vásárolni...

 Tegnap megbeszéltem volt ofőmmel, hogy meglátogatom, mert azóta híremet se hallotta, amióta elballagtam. Úgyhogy összekötöttem egy gyors városnézéssel is a dolgot. Mivel nincs nyárra se papucsom, se szandálom, így gyorsan körbejártam a közelbe eső boltokat. De lehet, hogy szombaton megkérem anyut jöjjön el velem újra. De megint nem bírtam magammal, mert megint vettem két felsőt: egy fehér pólót, amire majd festek valamit, és egy világoskék topot. Pedig mennyi mindent rám akartak még sózni... XD

 Ma meg néztem a tescós újságot, hogy a könyvek le lesznek értékelve, úgyhogy muszály menni munka után megnézni őket, mert vannak tudományos értekezések - 500 Ft/2 db. Azok közül korábban olvastam kettőt, és tényleg érdekesek. Ennyit meg megérnek...

 Akkor keresek egy ilyen számot. Becsukom a szemem és nem gondolkozok...

 Na mostanában teljesen lelustultam, mióta újra elkezdődött a nyár, és vele együtt a munka is, azóta annyira nincs kedvem semmihez. De tényleg...

 Még hároom vizsgámról tehetek említést, főleg mert ezek volt az utolsók, amiért át kellett mennem Szegedre.

 Szláv magyar nyelvi kapcsolatok. Már a neve is rossz... Kemény egy napot tudtam rá szánni, már nem emlékszem mi miatt... Aztán mikor a többiekkel beszélgettem, akik már túl voltak rajta, nem mondtak semmi jót. Végül én is sorra kerültem. Kihúztam a tételem, elmondtam, amit tudtam, de még történelmi vonatkozásokat is kérdezett :S Aztán még vagy 8 témába belekérdezett, hogy lássa, tényleg tanultam vagy csak írtó nagy mákom volt, hogy olyan témát húztam, amit talán elolvastam. De nem foghatott ki rajtam!!! XD Nem én lennék XD

 A középkori Európa történeti földrajza volt a második... Hmmm... Emlékszem, ezt a kurzust is azért vettem fel, mert pénteken nem akartam csak egy ukrános óra miatt átjárni. Aztán mikor megláttam az oktatót... Annyira édes... és még jól is tanít. Már amikor nem panaszkodott. A vizsgájáról annyit tudtam, hogy gyorsan túl lehet lenni rajta. Nem vártam tőle, hogy megkínoz a rengeteg hülyeséggel, amit még ő is poénkodva mondott el sokszor. De arra végképp nem gondoltam, hogy ő lesz az, akire a legtöbbet kell várni. 9 órakor még kint rohangált, aztán nagy nehezen negyed 10-kor tételt húzhattunk, majd másfél óráig ültünk a többiekkel, mert a tanár úr eltűnt... Addig mi ott jól megbeszéltük a dolgokat XD Közben még kétszer jött be, és mondta, hogy pár perc és itt van - valahogy mindig fél óra lett a pár percből... De 5 percig se feleltem... Úgyhogy nagyon megérte...

 Az utolsó idén a szláv töri volt. Főleg mert nem akaródzott megtanulni. De végül rászántam magam, tanultam is rá egy kemény napot XD Megint csak én mentem be elsőnek, pont mint tavaly. Sajnos annyira jól nem sikerült alkudozni vele, mint amire számítottam, de így se volt olyan rémes. Persze, ha arról beszéltem volna csak, ami a kérdés volt... Ha 5 perccel hamarabb fejeztük volna be, akkor még a legelső vonatot, amivel haza tudtam volna jönni el is érem. Nem... Várhattam két órát :S

 Elmehettem volna könyvet venni...

 Habár nem tartom magam egy nagy divatőrültnek, nem is követem a divatot. Nekem van egy stílusom, esetleg, ha nagyon olyan a kedvem veszek egy-két az aktuális hóbortnak megfelelő darabot de ennyi.

 Mivel nem vagyok egy nagyon ruhás beállítottságú, csak a magazinokban és az interneten -főleg ezekkel foglalkozó fórumokon vagy Isabel blogjában - szoktam nézegetni szebbnél szebb ruhákat.

 Valamelyik este nagyon unatkoztam, így el kezdtem nézegetni az Netbulváron a fórumokat. Eddig nem nagyon követtem őket, régebben volt egy periódus az életemben, azóta már más irányba terelődött az érdeklődésem.

 Már vagy a 20. valamire kattintottam, mikor pont a volt Hugh Hefner barátnő Holly Madisonos posztok között találtam magam. Aztán ott is ragadtam. Megnéztem egy csomó képet, és ez a kettő nagyon megtetszett. Vagyis a ruha, amit viselt.